2012. szeptember 4., kedd

Arthur Madsen - Az elátkozott nap

Bevallom, kicsit elcsúsztam ezzel a könyvvel. Már régen belekezdtem, de nem azért nem haladtam vele, mert nem kötött le. Egyszerűen mostanában semmire nem volt időm. Hetek óta az ez első könyv, amit normálisan is be tudtam fejezni, de most már visszatértem, jelen vagyok. Boldogítalak tovább benneteket ;)

A tartalom:

"Az ikrek, Adam és Neil Brown sorsa már születésükkor megpecsételődött, életben maradásuk is csoda volt azon az Az elátkozott napon. Mindennapjaikat misztikus halálesetek kísérik, melyeket mindössze egyetlen jelentéktelennek tűnő nyom köt össze. A titokzatos üggyel Michael Connort, a cleveland-i rendőrség öntörvényű detektívjét bízzák meg, aki rendkívüli nyomozásba kezd. Vajon sikerül-e azelőtt megoldania a bűntényt, mielőtt őt is utoléri Az elátkozott nap?! Amit végül talál, arra legmerészebb álmában sem gondolt volna. Arthur Madsen fordulatokban gazdag thrillerében bármi megtörténhet, és még az utolsó oldalakon is tartogat számunkra meglepetést. A szerző sajátos humorával és látásmódjával teszi még színesebbé ezt a lebilincselő és félelmetes regényt."


Kicsit bajban vagyok ezzel a könyvvel.
Egyrészt a történet pergő, folyamatosan visz előre, nem unatkozunk, nincsenek üresjáratok.
Másrészt én szeretem a hosszabb leírásokat. Nem a Gyűrűk urányi, tíz oldalakon át tartó részletes ömlengést, de azért szeretek kicsit részletesebben belelátni a szereplőkbe, az események hátterébe... Itt ez nekem egy kicsit hiányzott.

Megismertük a szereplőket, persze, tudtuk, ki miért teszi azt, amit tesz, de szívesen olvastam volna kicsit bővebben minderről.

Néha olyan érzésem volt, hogy csak átrohanok a könyvön - a lényeget ki is nyerem belőle, de részletesebb tartalom elsiklik. Egy jól megkomponált thrillerre emlékeztett, ami inkább mutat a vásznon, mint a lapokon.

Ennek ellenére remekül szórakoztam, Neil-t egyszerűen sajnáltam, Adamat viszont agyon tudtam volna csapkodni egy hólapáttal.

Tehát a könyv jó - kiváltott belőlem érzelmeket, elérte, hogy megkedveljek, vagy megutáljak bizonyos szereplőket, és ez a jó regény egyik első ismérve.

Tudom, hogy ez a regény Arthur Madsen egyik legelső írása - nem a kiadás dátumát, hanem a történet megszületését nézve, így azt mondom, ez egy igazán jó, lendületes kezdés.

Nagyon kíváncsi leszek az író többi könyvére is, amiket remélhetőeg hamarosan mi, olvasók is a kezünkbe vehetünk.

Molyon 4 csillagot érdemel.

A könyvet nagyon szépen köszönöm az Álomgyár Kiadónak!

Nincsenek megjegyzések: